Utam

Utam

A kezdetek

Erdély Partiumi részén, Nagyszalontán születtem 1940-ben. Korai ifjúságomban kerültem kapcsolatba a fával, annak különböző fajtáival, illetve a belőle készült furnérokkal. Műbútorasztalosként dolgoztam több mint két évtizeden át. Munka mellett elvégeztem a vegyipari technikumot és megszakítva faipari tevékenységemet, vegyésztechnikusként dolgoztam a Debreceni Hajlított Bútor Gyárban. 2000 őszén nyugdíjba vonultam és ezután tértem vissza a fához, furnérhoz és kezdtem hozzá az intarzia-készítéshez.


Hobbiból küldetés

Tudjuk, hisz történelmi tény, hogy 1920-ban, a trianoni diktátum következményeként a történelmi Magyarországot feldarabolták, területének kétharmadát, annak összes velejárójával együtt elveszítette.
Célul tűztem ki: A jelenlegi csonka országunk határain kívül található templomainkat, erődtemplomainkat, várainkat, hegyeinket, völgyeinket (a teljesség igénye nélkül), az intarzia adta lehetőségek segítségével, faliképek formájában megjelenítsem. Sajnos e várak, vártemplomok jelentős része az elmúlt századok során meglehetősen lepusztult állapotba kerültek, ma már szinte csak romjaik láthatók, azonban így is ékes bizonyítékai a magyarság történelmének és 1100 éves jelenlétének a Kárpát-medencében.

Alapanyagom: a csodálatos fa

A teremtett szerves világ egész arzenálja ott van a fában, gyökerében vagy törzsében. Meggyőződésem, hogy akár egy gyufásdoboz méretű furnér darabkában is benne lakozhat a kép, csak észre kell venni, hiszen készen állnak az alkotáshoz, baráti kezet, segítséget nyújtanak, mintegy újra teremtve, ezáltal a világot.

Zárógondolat

Az intarzia készítést senkitől nem tanultam, a magam autodidakta módján dolgozom.